Tisztelt Lakók!

Bizonyára mindannyian folyamatosan nyomon követik a százhalombattai médiumokban megjelenő híreket a társasházakat érintő hitelbotránnyal kapcsolatban, és találkoztak az önkormányzat jogi képviselője által összeállított, összegző állásfoglalással is.

 A Halom TV hamarosan műsort készít a témáról, amelyben dr. Berczi Norbert ügyvéd úrral adunk részletes tájékoztatást az ügy állásáról, és a birtokunkba került legfrissebb információkról. Kérem, amennyiben lehetséges, kövessék nyomon Önök is az adást!

A társasházi hitelbotránnyal foglalkozó, „Terítéken” című műsor időpontja a Halom TV-ben: 2011. március 2. (szerda) 19.15

Ismétlés: 2011. március 3. (csütörtök) 9.15 és 2011. március 4. (péntek) 19.15

A témával kapcsolatos írásokat és információkat továbbra is megtalálják a tarsashazakbatta.blogspot.com internetes oldalon.

Százhalombatta, 2011. február 24.

                                                                       Tisztelettel,

                                                                                                          Vezér Mihály

                                                                                                         

Összefoglaló a bajba jutott százhalombattai társasházak ügyéről

A mintegy 1200 százhalombattai családot érintő társasházi botrány kirobbanása óta az önkormányzat folyamatos szakmai-jogi segítséget nyújt a helyzet mihamarabbi rendezése érdekében. A város jogi képviselője a napokban összefoglalót készített az ügy állásáról, a lakók és az Önkormányzat lehetőségeiről, amely az alábbiakban olvasható:

Az eddig rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján az önkormányzat jogi képviselője úgy véli, hogy a társasházak helyzete kedvező a tekintetben, hogy eldönthetik, alperesként vagy felperesként szeretnének-e részt venni egy esetleges és valószínűsíthető perben. E perbeli pozíció eldöntése esetén az Önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a társasházak pernyertessége érdekében beavatkozzon a perbe. Az Önkormányzatnak arra is van lehetősége, hogy önállóan indítson pert az óvadék visszatérítése érdekében vagy a társasházak által engedményezendő követelés érvényesítésére. Ez a követelés jelen esetben az elismert munkák értékét meghaladó törlesztésből származó visszatérítés lehet.

A fenti megállapításhoz számos tény és adat összegzése nyomán jutottak el a szakemberek. Amint ismert, az ügyben jelenleg érintett 23 társasház közös képviseletét Hart Andrea látta el. A Raiffeisen Bank álláspontja szerint az érintett társasházakkal különböző hitelszerződések jöttek létre. A hitelszerződés biztosítékaként pedig – járulékos jelleggel – óvadéki szerződések jöttek létre Százhalombatta Város Önkormányzata és a Bank között.

A Bank 2010. augusztus 6-án tájékoztatta az Önkormányzatot arról, hogy az általa elhelyezett óvadéki betét összege 2010. augusztus 5. napján 27.234.231 forinttal csökkentésre került, mert a társasházak nem fizették a hitel összegét. Az akkor érintett 25 társasház közül, 2 társasházban (Erkel krt. 67-68. és Erkel krt. 37-42. társasházak) nem Hart Andrea látta el a közös képviseletet, 1 társasházban pedig (Ady utca 11. társasház) nem vontak be önkormányzati óvadékot.

Mivel az óvadék bevonásának körülményei másképpen nem voltak tisztázhatóak azokban a társasházakban, ahol a közös képviseletet Hart Andrea látta el, az Önkormányzat javaslatára a tulajdonosok közgyűlés összehívását kérték a közös képviselőtől. Mivel a közös képviselő a kérésnek nem tett eleget, a tulajdonosok maguk intézkedtek a közgyűlés összehívása érdekében. A helyzet tisztázása céljából mind a 23 társasháznál megtartásra kerültek a közgyűlések, így a tulajdonosok tudomására jutott, hogy bűncselekmények történtek a Bank által megfogalmazott követelések jelentős hányada esetén.

Három társasház esetén az derült ki, hogy feltehetően nem történt el nem végzett munkákról kiállított valótlan tartalmú okiratok felhasználásával bűncselekmény, az óvadék bevonására csupán azért került sor, mert a tulajdonosok egy része a közös költséget nem fizette, így a társasház hátralékba került a hitel törlesztésével. Ezek a társasházak, Erkel krt. 67-68., Erkel krt. 26-36. és az Erkel krt. 37-42. a hitel fennállását időközben elismerték, a bevont óvadékot pedig megtérítették az Önkormányzatnak.

Az Önkormányzat álláspontja az említett adatok alapján az, hogy a 26.830.548,- forint összegű óvadék bevonásának oka a közös képviselő büntető-jogellenes magatartása volt, melyet az Önkormányzat és a Bank sérelmére követett el. A tényállás rövid leírásához tartozik azon tény továbbá, miszerint a Bank decemberben értesítette az Önkormányzatot az újabb óvadékbevonásról. Ez a körülmény a bűncselekménnyel okozott kár mértékének megállapítása szempontjából bír jelentőséggel.

Fontos tény az ügy szempontjából, hogy a hitelszerződések tekintetében nem voltak érvényes közgyűlési határozatok, melyek jóváhagyása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ha ilyen kötelezettséget akar vállalni egy társasház, akkor ahhoz érvényes közgyűlési határozat kell. Kiindulópontként azt mondhatjuk, nem jöttek létre érvényes közgyűlési határozatok. Maguk a közgyűlések sem lettek megtartva, a közgyűlés a Tht. 39. §-ban foglaltaknak sem felel meg, miszerint a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni és a jegyzőkönyveket két megválasztott tulajdonostárs hitelesíti. Az eset körülményeiből tisztán látszik, hogy nem jöttek létre érvényes közgyűlési határozatok a hitelszerződések megkötéséhez. Nem elég ugyanis, ha előzetesen vagy utólag a közös képviselő szóban közli a tulajdonostársak meghatározott körével azt, hogy hitelt szeretne felvenni, vagy már fel is vett hitelt a társasházak nevében.

Eddigi fejtegetésekből következik, hogy Hart Andrea álképviselőként járt el. Anélkül járt el a Banknál, hogy az ügyletre meghatalmazása lett volna. A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik és a fentiekre figyelemmel az álképviselő cselekménye a képviseltet nem köti. Hart Andrea tudott a látszattal ellentétes valóságról és ennek ellenére járt el.

Az önkormányzat jogi képviselőjének álláspontja szerint azt a bíróság nem is köteles vizsgálni, hogy a társasházat a közös képviselő megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli-e. Éppen ellenkezőleg, a Bank lett volna köteles azt vizsgálni, hogy a közös képviselő rendelkezik-e felhatalmazással a társasház közgyűlésétől a szerződés megkötésére. A banki szokások értelmében ez nemcsak alaki, hanem tartalmi vizsgálatot is jelent.

A társasházak tulajdonosainak egyrészt a Bank által hivatkozott banktitok miatt nem volt módjuk arra, hogy a közös képviselő jogtalan cselekményeit felfedjék. A banktitokra még azután is hivatkozott a Bank, hogy a tulajdonosokat értesítette a közös költségre alapított zálogjogból származó igényeiről. Másrészt a közös képviselő ellenőrzésével a kifizetést megakadályozni nem lehetett volna, mert a kifizetésnek megfelelő összeg a társasház bankszámlájára nem került ténylegesen jóváírásra, az állítólagos hitel folyósítása úgy történt, hogy egyből a valótlan tartalmú számlát kiállító vállalkozás bankszámláján írták jóvá az összeget. A társasháznak tehát nem volt módja azt megakadályozni, hogy a Bank megtévesztésével kifizessék az érintett összegeket.

A szerződés megkötésének a feltétele a Ptk. 205. § értelmében, hogy az a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jöjjön létre. Eszerint a szerződés, minden egyes pontjával egyet kell értenie a feleknek. A 2001. évi 131-es számú Bírósági Határozat kimondja, a Bank üzletszabályzatának választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés, ezért, mint általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél megismerte, és kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

Felmerül a kérdés, egy ilyen tartalmú kötelezettségvállalás esetén külön ki kell-e térni napirendi pontként a választottbírósági kikötésre a közgyűléseken, amelyen a hitelszerződésekről szavaznak.

Ilyen, vagy ehhez hasonló tartalmú közgyűlési határozatokat a társasházak nem hoztak, nincs tudomásunk arról, hogy a kikötést tartalmazó szerződéstervezetet a közgyűlés elé terjesztették volna. Így valószínűsíthető, hogy a hitelszerződés ezen pontja sem érvényes a felek viszonylatában. Önmagában az üzletszabályzat megléte és közvetett elfogadása nem jelenti a választottbírósági kikötés elfogadását, erre utal a 2003. évi 875-ös számú Bírósági Határozat, mely egyértelműen kimondja, hogy a kikötés akkor válik elfogadottá, ha a szerződés megkötése előtt tájékoztatja az egyik fél a másikat a választottbírósági kikötést tartalmazó utalásról. Abban az esetben, ha a Bank választottbíróság előtt indít pert, akkor vele szemben hivatkozási alapnak tekinthetőek a fentiek, miszerint a választott bíróság nem járhat el, ezért rendes bírósági útra tartozik a jogvita és a választottbírósági kikötés nem hatályos. Természetesen erre nem lehet hivatkozni akkor, ha a szerződést a felek utólag elfogadják.

Az Önkormányzat javaslatai szerint az elvégzett munkák utáni kifizetéseket célszerű utólagosan a társasházaknak jóváhagynia, a Bank által teljesített, el nem végzett munkákra vonatkozó kifizetéseket pedig utólagosan ne hagyják jóvá a társasházak. Az el nem végzett munkákra vonatkozó kifizetési lehívások bűncselekménnyel okozott kárnak minősülnek, így azok nem is lehetnek a társasházak érdekében megvalósított cselekmények.

Mindezekből következik, hogy meg kell osztani a hiteleket az el és az el nem végzett munkák szerint.

Az el nem végzett munkák utáni kifizetések viszonylatában a hitelszerződés nem jött létre. Az el nem végzett munkákra vonatkozó kifizetések visszatérítését a Bank, mint bűncselekménnyel okozott kárt, Hart Andreától követelheti. Az el nem végzett munkákra vonatkozó óvadékot sem vonhatta volna be a Bank, ami viszont már bevonásra került. Így tehát vissza kell adnia az Önkormányzat részére a bevont óvadéknak azt a részét, mely az el nem végzett munkákra vonatkozik.

A következő lényeges körülmények a Bank saját felróható magatartását támasztják alá. A Bank a hitelszerződés megkötése során nem a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, a társasházzal együttműködve járt el.

A társasházi közös képviselő képviseleti joga az előbbiekben kifejtettek szerint nem korlátlan. A Bank elmulasztotta ellenőrizni, hogy a neki bemutatott okiratok alakilag és tartalmilag megfelelőek-e, valamint helyállóak-e. A Bankoknál kialakult szokás szerint nem elég pusztán az, ha a törvényes képviselő okirattal igazolja a közös képviselői minőségét és a képviseleti jogát. A Banknak a tárgyalásba be kell vonnia a számvizsgáló bizottság elnökét is, aki megerősítheti, hogy a közös képviselőnek van felhatalmazása a szerződés megkötésére. Ugyancsak kialakult az a banki gyakorlat, mely szerint a Bank képviselője részt vesz a társasházi közgyűléseken. Ebben az esetben a Banknak kétséget kizáróan van lehetősége ellenőrizni a nyilatkozatok valódiságát, valóban születettek-e érvényes közgyűlési határozatok a hitelek felvételére vonatkozóan. A Bank ilyenkor azt is ellenőrizni tudja, hogy a közös képviselő valóban a közgyűlés elé terjesztette-e a hitelszerződések tervezetét. Az adott esetben a kialakult banki szokásokat is elmulasztotta alkalmazni a Bank, semmit nem tett annak felderítésére, hogy a közös képviselőnek van-e felhatalmazása a közgyűléstől, az általa csatolt okiratokat még alaki szempontból sem ellenőrizte.

A Hpt. 78. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását. Ezen jogszabályhelynek sem tett eleget a Bank a konkrét jogviszonyban. A Bank a hitelgondozást nem valósította meg. A hitel összege a Banknál egy technikai számlára kerül, melyről le lehet hívni a hitel összegét a bemutatott számlák ellenében. A bankoknál elterjedt szokás szerint, a teljesítésekről kelt számlákat egy harmadik személy hitelesíti. Ez a harmadik személy lehet a számvizsgáló bizottság elnöke, vagy a társasház könyvvizsgálója. Ebben az esetben ezek a számlák kollaudált számlák a számviteli szabályok és annak gyakorlata szerint. A hitelesítő feladata, hogy megvizsgálja a számlák valódiságát és azt, hogy valójában van-e teljesítés ezek mögött.

Semmilyen következtetést nem vont le a Bank a társasházak pénzügyi helyzetére vonatkozóan, a fizetési késedelmek ellenére a közös képviselő által benyújtott valótlan tartalmú okiratok alapján újabb kifizetéseket teljesített a közös képviselő által jogtalanul felhasznált valótlan tartalmú okiratok alapján. Minderről a tulajdonostársaknak a közös költség elzálogosítására alapított igény bejelentéséig nem volt, nem is lehetett tudomása.

Normál esetben a társasház és a Bank között rendszeres kapcsolat jön létre, nemcsak a közös képviselővel, hanem a számvizsgáló bizottsággal vagy a közgyűléssel is. Ilyen formában is ellenőrizni lehet, hogy a szerződésben foglalt feltételek megvalósultak-e. Abban az esetben, ha nem valósulnak meg a hitel céljai, azaz a szerződésben foglalt feltételek, akkor a Bank meg tudja előzni még nagyobb kár bekövetkeztét. Ez jelen esetben nem működött, elsősorban a Banknak felróható okból, mert semmit tett a közös képviselő nyilatkozatainak és az általa becsatolt okiratok ellenőrzésére.

A jogi vélemény megalkotásához az alábbi törvények kerültek felhasználásra.:

·         2006. évi IV. törvény, A gazdasági társaságokról (a továbbiakban: Gt.)

·         2006. évi V. törvény A cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.)

·         2003. évi CXXXIII. törvény, A társasházakról (a továbbiakban: Tht.)

·         1959.évi IV. törvény, A Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.)

·         1996. évi CXII. törvény, A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (a továbbiakban: Hpt.)

·         1994. évi LXXI. törvény, A választottbíráskodásról (a továbbiakban: Vbt.)

Letölthető dokumentumok

A 2010. szeptember 7-i lakossági fórumon elhangzottak szerint a társasházi közgyűlés összehívására szükséges nyomtatvány itt letölthető. A nyomtatványt kitöltve a Polgármesteri Hivatal földszintjén elhelyezett gyűjtőládába kérjük visszajuttatni. (Százhalombatta, Szent István tér 3.)

Közöljük továbbá azokat a számlaszámokat, melyekre a társasházak tulajdonosainak a közös költségen alapított zálogjog érvényesítése miatt a közös költséget teljesíteniük kell. (letölthető itt) 

Blogon tájékoztat Vezér Mihály

Internetes blogon kíván folyamatos tájékoztatást nyújtani a lakosságnak a százhalombattai hitelbotránnyal kapcsolatban Vezér Mihály. A polgármester december végén levélben számolt be az érintett társasház-tulajdonosoknak az ügy legújabb fejleményeiről. Egyebek mellett felhívta figyelmüket a banktól érkező és tértivevénnyel átvett levelek esetleges jogi következményeire.
 

Blogon tájékoztat Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere

A közelmúltban újabb egyeztetés zajlott az önkormányzat és a Raiffeisen Bank között. Vezér Mihály polgármester arról tájékoztatta a társasház-tulajdonosokat, hogy a Raiffeisen Bank megjelent képviselői nem tudtak olyan kompromisszumos megoldást kínálni, amely mind számukra, mind pedig az óvadékot nyújtó önkormányzat számára elfogadható lenne. A bank kizárólag abban hajlandó együttműködni a társasházakkal, hogy bizonyos mértékű tőkemoratóriumot, kamatkedvezményt nyújtson, és/vagy futamidőt hosszabbítson. Minden egyéb kérdés tisztázását a bíróságtól várják, aminek a döntéséig az általuk teljesített kifizetésekkel kapcsolatos minden szerződést élőnek tekintenek.

Mivel azonban az állítólagos hitelszerződések egy része a lakók tudta nélkül és akarata ellenére köttetett, fontos, hogy az el nem végzett munkákkal összefüggő és a társasházak által el nem ismert kifizetésekkel kapcsolatban semmiféle újabb megállapodás ne szülessen. Miután a bank hozzá szeretne jutni a pénzéhez, a fizetések további elmaradása esetén újabb önkormányzati óvadék bevonására, valamint a bank által jogszerűnek értelmezett szerződések felmondására is sor kerülhet. Ez a lépés azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettséggel járna mindaddig, amíg a bíróság ki nem mondja a társasházak által képviselt álláspont helytállóságát.

A bank segítőkészségét illetően nem kecsegtetőek a hosszú hónapok óta tartó személyes és írásbeli tárgyalások tapasztalatai, ezért az önkormányzat igyekszik módot találni a társasház-tulajdonosok támogatására. A polgármester olyan javaslatot terjeszt a következő képviselő-testületi ülés elé, amely kölcsönnel segítene áthidalni azt időszakot, amíg a szerződések semmisségét kijelentő bírósági döntés megszületik. Az érintetteket pedig hamarosan a részletekről is tájékoztatni szeretné.

Levelében arra kérte a társasház-tulajdonosokat, hogy haladéktalanul értesítsék közös képviselőjüket, intézőbizottsági elnöküket, ha bármilyen értesítést, levelet kapnak a Raiffeisen Banktól. Előfordulhat ugyanis, hogy fizetési meghagyást, vagy egyéb olyan dokumentumot vesznek kézhez, amely alapján fizetési kötelezettség jöhet létre. Kiemelte: különösen figyeljenek a tértivevénnyel feladott küldeményekre, amelyeket csak a jogszabályban előírt formában és módon juttathatnak el a címzettekhez. Akinek pedig kérdése van, továbbra is forduljon bizalommal a Polgármesteri Hivatal munkatársaihoz és egyeztessen a közös képviselőjével.

A polgármester hangsúlyozta az önkormányzat maximális segítő szándékát és azt is, biztos benne, hogy sikerül bizonyítani az igazságot a hitelekkel kapcsolatban.

Ötvenhat milliós hiány egyetlen társasháznál

Továbbra is ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a százhalombattai társasházakból hiányzó milliók ügyében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint a tulajdonosoktól nem lehet követelni azt a pénzt, amit tudtukon kívül, a nevükkel visszaélve vettek kölcsön a banktól. 

Ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség

Beluzsárné Belicza Andrea rendőr őrnagy kérdésünkre elmondta: nem tud új fejleményekről beszámolni. Miután egyelőre nincsenek a rendőrség kezében olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek megalapoznák, hogy valóban bűncselekmény történt, nem állnak fenn azok a törvényi feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy egy bizonyos személyt gyanúsítsanak meg, illetve körözést adjanak ki ellene.

Baticz Gáborné, a Radnóti út 1-7. alatti társasház egyik tulajdonosa elmondta, tudomásuk szerint körülbelül 56 millió forint hiányzik a társasház költségvetéséből. Ennek egy részét olyan hitelek képezik, amelyeket a volt közös képviselő feltehetően a lakóközösség tudta nélkül vett fel, a másik részt elvégzett felújítások után kellett volna kifizetni a vállalkozóknak, akik azonban azt állítják: nem kapták meg a munkájuk ellenértékét.

Az épület szerkezetének megerősítésére 26 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított az önkormányzat, a munkát elvégezték, de a vállalkozó azt állatja, nem lett kifizetve. Mint kiderült, a pénz nagy részét egy másik, általa kezelt társasház számlájára utalta át a közös képviselő. Emellett rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy a szerkezet-megerősítés kivitelezése közben megsérült a tető, amit azonnal le kell szigetelni. A cél érdekében három és fél millió forintos hitelfelvételről döntöttek, a vállalkozó azonban, aki a munkát elvégezte, hét és fél millió forintot követel.

Mindemellett 13 millió forintos kölcsönt vett fel a kéménybélés, valamint az elektromos rendszer cseréjére, amely munkálatokról egyetlen lakó sem tudott. Ezután további 8,9 millió forint hitelt vett fel ugyanezekre a feladatokra kiegészítve a szennyvízvezeték cseréjével. A közgyűlési határozat mellé, amely erre felhatalmazta volna, olyan jegyzőkönyvet csatolt, amelyen ugyanazon személyek aláírása szerepelt, mint az előző hasonló témájú közgyűlésén, ráadásul teljesen ugyanabban a sorrendben.

A bank mindeközben nem gyanakodott, és hiába állítják a társasházi tulajdonosok, hogy nem tudtak a felvett pénzekről és azok hasznát sem élvezték egyetlen percig sem, a pénzintézet nem hajlandó engedni követeléséből.

A társasházban egyelőre nem emelkedett a közös költség, de a tulajdonosok tartanak tőle, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Emellett az is aggasztja őket, mi lesz a közös rezsiköltséggel, az esetleges karbantartási díjakkal, ha – ahogyan ezt a bank kéri – teljes egészében a pénzintézet számlájára utalják a közös költséget. Egyébként kaptak egy elmaradt számlát a SZÁKOM-tól is: kiderült, 168 ezer forinttal tartoznak a kéményseprésért. Félnek, ki fog még jelentkezni hasonló követeléssel, és felháborítja őket, hogy nekik kellene megfizetniük az előző közös képviselő "disznóságait".

Nagy kérdés, valóban nekik kell-e, mert egyes vélemények szerint egyenesen rosszul teszik, ha elismerik a bank azon követeléseit, amelyek nem szabályos közgyűlési határozaton alapulnak.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtószóvivője szerint amennyiben bűncselekmény történt, azt a nyomozóhatóságoknak kell kivizsgálniuk. Ha megállapítják a büntetőjogi felelősséget, ahhoz nyilván polgári jogi felelősség is társul, tehát a bűncselekmény elkövetőjétől követelheti vissza a pénzt a hitelnyújtó intézet. Egyértelmű, hogy azt a hitelt, amelyet a társasház-tulajdonosok nem vettek fel és a maguk javára nem használtak fel, nem kell visszafizetniük. A megfelelő lépéseket azonban meg kell tenniük, tehát feljelentést kell tenniük a rendőrségen, és jelezniük kell a banknak, hogy visszaéltek a nevükkel, amit nyilván bizonyítani is szükséges.  A hitelszerződés polgárjogi szerződésnek minősül. Aki ilyet nem kötött, annak a szerződéssel járó kötelezettségeket és terheket sem kell viselnie.

Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje erről azt mondta: ügyfele érdekében nem szeretne nyilatkozni a témában, de úgy véli, az érintetteknek – a társasházaknak, a banknak és az önkormányzatnak – a bíróságon, vagy más egyeztető fórumon kell megegyezésre jutniuk, és nem a sajtó nyilvánossága előtt.

A Radnóti 1-7-es társasház - ahogyan több másik tulajdonosi közösség is - jogi segítséget vesz igénybe helyzete minél megnyugtatóbb rendezése végett. Selmeczy Lívia, az új közös képviselő elmondta: a közgyűléseken valamennyi társasháza úgy foglalt állást, hogy csak azt a tartozást szeretnék visszafizetni, amelynek felvételéről tudomásuk volt. A bankkal folytatott tárgyalásaik azonban eredménytelenek voltak, a pénzintézet csak arra kíváncsi, milyen ütemezéssel szeretnék visszafizetni a kölcsönt. Szerinte érdemes lenne peregyesületben képviselni a társasházak érdekeit, de hogy ez így lesz-e, az természetesen a tulajdonosok döntésén múlik.

Arról, hogy mi a véleményük a PSZÁF kicsalt hitelekkel kapcsolatos állásfoglalásáról, Kiss-Bíró László, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettese a következőket mondta. A pénzintézet szintén feljelentést tett az ügyben a rendőrségen, ugyanakkor úgy vélik, mindaddig, amíg egy szerződés érvényes, azaz érvénytelenségét jogerős bírósági határozat nem állapítja meg, az abban foglalt kötelezettségek is élnek.

A társasházi ügyfelek részére nyújtható kamattámogatott kölcsön esetében a bank mindig a társasházzal szerződik, és nem az egyes tulajdonostársakkal, mivel a társasház jogosult kölcsönfelvételre. A társasház képviseletére harmadik személlyel szemben a társasházi törvény értelmében - amennyiben a tulajdonostársak intézőbizottságot nem választanak - a közös képviselő jogosult, így kötelezettségvállalás esetén ő az a személy, aki a szerződést a társasház nevében jogosult megkötni. A kötelezettségvállaláshoz a közös képviselőnek be kell nyújtania a bank részére az alapul szolgáló dokumentumokat, és a banknak nincs törvényes lehetősége, hogy a kötelezettségvállalásról a tulajdonosokat közvetlenül értesítse vagy megkérdezze. A társasházak esetében nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyből a képviseleti jogosultság kétséget kizáróan megállapítható és ellenőrizhető lenne, hasonlóan a cégnyilvántartáshoz. A közös képviselő ellenőrzésére viszont a tulajdonostársaknak joga és kötelezettsége is van, amellyel élni a saját érdekük is.

Megkérdeztük a banktól azt is, igaz-e, hogy saját munkatársuk több érintett társasháznál közös képviseletet vállalt. Ezzel kapcsolatban úgy tájékoztattak, hogy félreértésről van szó, aminek az lehet az alapja, hogy megbíztak egy céget, amelynek fő profilja a nehéz helyzetbe jutott társasházak és cégek segítése, válságmenedzsmentje. Fenti feladattól függetlenül több társasház tulajdonosi közössége közvetlenül is megkereste és felkérte a cég vezetőjét a közös képviselet ellátására és a kialakult helyzetük megoldására, két társasház mellett pedig - szintén a társasházak kérésére - szakértői feladatokat lát el. A fenti társasházak esetén banki megbízását visszaadta, hogy elkerülje az érdek-összeütközés lehetőségét.

 

Forrás: Hírtükör Online

Át vagyunk vágva kegyetlenül

Ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a százhalombattai társasházakból hiányzó milliók ügyében. Az eljárás eredményessége érdekében ennél többet nem árult el a rendőrség sajtófelelőse. A városban sokan nem értik, miért nem adnak ki körözést az eltűnt közös képviselő ellen.

Nem érti, miért csak akkor született feljelentés a volt közös képviselőjük ellen, amikor az már eladta ingatlanjait, és eltűnt a városból, talán az országból is – mondta egyebek mellett egy neve elhallgatását kérő társasházi tulajdonos. Úgy érzi, igazságtalan, hogy miközben óriási anyagi kár érte őket, tulajdonképpen az otthonaik kerültek veszélybe, mindenhol csak azt hallják, hogy egyedül ők tehetnek arról, ami történt. Szerinte ugyanis, akármilyen tudatosak is a tulajdonosok, ha a közös képviselő be akarja őket csapni, be is fogja. Nyilvánvaló, hogy hamis dokumentumokkal a választott számvizsgáló bizottságot, vagy a közgyűlést is ugyanúgy félre lehet vezetni, mint ahogyan a bankot lehetett. És ha már a banknál tartunk, az vajon nem tehető felelőssé, amiért senkinek sem tűnt fel, hogy "ezek az egyszerű lakótelepi emberek" egyre csak veszik fel a hitelt a különböző felújításokra? Ráadásul több esetben ugyanarra?

Nyilatkozónknak azt mondták a bank képviselői, azért nem gyanakodtak, mert úgy gondolták, a közös képviselő több ütemben végezteti el a munkát. És a tetőszigetelés? – kérdezi ő. Annyit egy laikus is tud, hogy azt nem lehet több részletben végezni. Márpedig az ő házukban ez is így történt, legalábbis a pénzintézetnek benyújtott papírok szerint.

Sokan azt is méltánytalannak tartják, hogy a bank – saját belső szabályzatára hivatkozva – több hónapig nem értesítette a tulajdonosokat a törlesztés elmaradásáról. Mint mondják, a banki protokoll miatt ők károsultak, de úgy vélik, az önkormányzat részéről is méltányosabb lett volna, ha korábban értesíti a bajról a lakóközösségeket. "A választások előtt mindenki minket akart megmenteni, azóta semmiféle biztatást, segítséget nem kapunk – mondja a meglopott társasházi tulajdonos, aki úgy összegez: "kegyetlenül át vagyunk vágva". Elkeseredése még akkor is érthető, ha nem egészen tárgyilagosan ítéli meg a helyzetet, hiszen az önkormányzat minden bajba került háznak a legnagyobb szakmai támogatást biztosította a pénzügyi és jogi helyzet tisztázásához.

Az érintettekben óriási feszültséget okoz, hogy nem tudják, miféle igazságszolgáltatásra számíthatnak, és főleg, mikor. Amíg sikerülhet megállapítani, hogy kinek miben mekkora a felelőssége, nekik kell fizetniük a súlyos tízmilliókat, és nagyon sokuknak nincs miből.

Nemcsak a sikkasztásban érintett társasházakban, hanem a többiben is nagy a bizonytalanság Százhalombattán. Nagyon sokan keresik meg a szerkesztőséget különféle történetekkel, amelyekből úgy tűnik, nem Hart Andrea volt az egyetlen közös képviselő a városban, aki nem tartotta be a szabályokat. Az emberek többsége azonban kerüli a kellemetlen helyzeteket, és még akkor sem vállalkozik a konfrontációra – akár arra, hogy nevét felvállalva tárja a nyilvánosság elé a tapasztalt visszásságokat -, ha tudja, hogy nem babra, hanem a saját pénzére, nehezen megszerzett tulajdonára megy a játék.
Ugyanakkor sokan váltak gyanakvóvá, szeretnének biztosak lenni, hogy minden rendben megy a házuk táján. Mit tehetnek ezért? – kérdeztük Berczi Norbert jogászt. Mint mondta, bármelyik résztulajdonos felkérhet egy szakembert – könyvvizsgálót, üzletviteli tanácsadót, ügyvédet, vagy akár egy másik társasház közös képviselőjét -, hogy vegyen részt a közgyűlésen és ellenőrizze a dokumentumokat. Ha ő maga nem tudja, vagy nem akarja megfizetni a szakértő munkáját, kezdeményezheti, hogy a társasház bízza meg és fizesse ki. Ötven albetét vagy 10 millió forint forgalom feletti társasházban a lakókból alakult számvizsgáló bizottságnak kötelező mérlegképes könyvelő szakmai tudását is igénybe venni.

Forrás: Hírtükör Online

Kis magyar horror

Huszonhárom társasházat, mintegy ezerkétszáz százhalombattai családot érint, amit szeptemberben még csak „hitelproblémaként” emlegetett a helyi közvélemény.

Mintegy 1200 családot érint a társasházi botrány

Szeptember elején mindössze annyit lehetett tudni, hogy bedőltek bizonyos társasházi hitelek, ami miatt a Raiffeisen Bank 27 millió forintot bevont az önkormányzat által biztosított óvadékalapból. Mostanra úgy tűnik, nem ennyi pénz hiányzik, egyes információk szerint 100 és 400 millió forint közötti összeg, és közel sem csak arról van szó, hogy néhány renitens lakó nem fizette a közös költséget. Úgy tűnik, hogy a házak közös képviselője – a volt önkormányzati képviselő, aki valószínűleg már nincs az országban – jóval nagyobb összegű és több hitelt vett fel a társasházak nevében, mint amiről a tulajdonosok tudtak.

 

Mindezt nem lehet másként véghezvinni, csak a közgyűlési határozatok és egyéb dokumentumok meghamisításával, valamint a tulajdonosok és a pénzintézetek folyamatos, tudatos és módszeres megtévesztésével. Egyebek mellett olyan tulajdonos aláírása is szerepel bizonyos jelenléti íveken, aki a keltezés idején már nem volt az élők sorában, és a közös képviselő olyan kivitelezést igazolt a bank felé, amelyre a lakók egybehangzó véleménye alapján nem került sor a házban.

 

A Gesztenyés út 15-19. alatti társasház október 7-én tartott közgyűlést a "Matrica" Múzeumban. A tanácskozást Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje vezette le, a lakókat Pimperné Talló Éva, a Közgazdasági Iroda vezetője, valamint a Raiffeisen Bank Zrt. két képviselője tájékoztatta, a jegyzőkönyv vezetésével pedig két köztisztviselőt bíztak meg a tulajdonosok.

 

Pimperné Talló Éva elmondta, hogy ugyanezt a szakmai támogatást minden érintett társasháznak biztosítja az önkormányzat. Eddig egyetlen olyan tulajdonosi közösség volt, amely a város segítsége nélkül tartotta meg a közgyűlését, de ha bármely okból szükség lesz rá, és újra össze kell hívni a tanácskozást, itt is fel fogják ajánlani a közreműködést.

 

Több megvizsgált társasházi okirat, számla, befogadó nyilatkozat tűnik hamisnak. "Egyre kevesebb az okunk az ártatlanság vélelmének a fenntartására" – fogalmazott Berczi Norbert ügyvéd.

A Gesztenyés 15-19. harmincegy megjelent tulajdonosa számos olyan ténnyel szembesült a közgyűlésen, amelyeket sejtett, de sok olyannal is, amikre legrosszabb rémálmában sem gondolt. Egyebek mellett kiderült, hogy 2008-ban 22,94 millió forintos kölcsönt vettek fel a banktól, 9,3 milliót nyílászárócserére, a többit az elektromos vezetékek cseréjére és a szellőző rendszer felújítására. Utóbbi két munkálatról azonban senki semmit nem tudott. Elhangzott, nem ez az egyetlen tulajdonosi közösség, amely "nem vette észre, mi minden lett megcsinálva a házban", de a bank képviselői arra is láttak példát, hogy egy-egy munka el lett ugyan végezve, a kivitelező azonban még mindig kéri, hogy kifizessék.

Nem egy esetben olyan társasházak részére is nyújtott hitelt a bank az elektromos szellőztető rendszer felújítására, az elektromos motor a cseréjére, ahol ilyen rendszer soha nem is létezett, illetve ahol van, ott nem lett felújítva, ahogyan az elektromos hálózat és főelosztó szekrény sem – tájékoztatott Kiss József, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának vezetője. Az iroda a tulajdonosok utólagos felkérésére több társasházban ellenőrizte a fentieket, és mindannyiszor arra jutottak, hogy a közös képviselő nem létező felújításokra igényelt hitelt. Az irodavezető ugyanakkor hangsúlyozta, az álberuházásokkal sem az egyharmados, sem az önkormányzat által biztosított ötven százalékos felújítási támogatásokra nem lehetett pályázni, így ezeket a munkákat semmilyen módon nem támogatta a város, ebből kifolyólag az elvégzésüket sem ellenőrizhette. Hogy milyen jellegű felújítási munkák folytak önkormányzati pályázati támogatással, az visszamenőlegesen is pontosan nyomon követhető az illetékes szakbizottság által meghozott határozatok és a társasházakkal megkötött Támogatási Szerződések alapján.

 

A Gesztenyés út 15-19. 56 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az önkormányzattól az attika falak megerősítésére és a tető szigetelésére. Az összeggel csak jóval a határidő után sikerült elszámolnia a közös képviselőnek, a munka minőségét pedig ott a közgyűlésen is kifogásolta néhány tulajdonos. Állításuk szerint az épület mozgása nem állt meg, továbbra is repednek a falak. Mint kiderült, a közös képviselő a homlokzat szigetelésére további tízmilliós hitel felvételét indította el az Allianz Banknál a tulajdonosok tudta nélkül. A számlát megnyitotta, de hogy meddig jutott a hitelfelvételben, azt már az új közös képviselőnek kell majd kiderítenie.

 

Számvizsgáló bizottság – aminek rendszeresen ellenőriznie kellett volna a számlákat, a kölcsönszerződéseket és a pénzforgalmat – ebben a házban sem működött. A tulajdonosok teljesen megbíztak a közös képviselőben, amely bizalomnak aztán a bank és az önkormányzat is áldozatul esett.

Amint elhangzott, a részletek törlesztésével már 2009-ben gond volt, a bank azonban szigorúan megszabott protokoll szerint jár el, amely nem tette lehetővé, hogy rögtön a tulajdonosokat értesítsék. A jelenlegi közös költség a bank képviselője szerint nem is fedezi a havonta esedékes tőke- és kamatfizetési kötelezettséget, nagyjából kétszer ekkora összeget kellene fizetniük a lakóknak, hogy a hiteltörlesztésre és az egyéb kiadásokra – rezsiköltség, karbantartás – is jusson.

 

Az érintett házaknak a lejárt tartozások következtében közvetlenül a banknak kell teljesíteniük a közös költséget, de sokaknak az is kérdés: hogyan. A mintegy hetven ezer forint értékű sárga csekk ugyanis a postán várja megrendelőjét, Hart Andreát, a csomagot másnak nem adják oda. Aki nem tud utalni, annak az érdi bankfiók a legközelebbi lehetőség.

 

Márpedig fizetni kell, ebben a legtöbb szakember egyetért, hiszen ellenkező esetben csak a tartozás kamatát hizlalják a lakótelepi fosztogatás kárvallottjai. Hogy mi lesz akkor, ha hivatalosan is megállapítják a közös képviselő büntetőjogi felelősségét, és lesz kin behajtani az eltűntetett milliókat, más kérdés. További kérdés, s a tulajdonosok gondjait részben orvosolhatja, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások a bankkal a közös képviselő által kicsalt, a társasház gazdagodását nem szolgáló kölcsönökről.

 

Mindenestre nagyon nehéz azoknak – a bank és önkormányzat képviseletében résztvevő - közreműködőknek, akik közgyűlésről közgyűlésre kénytelenek felnyitni a nagy valószínűséggel módszeresen és gazdagon becsapott tulajdonosok szemét. Estéről estére élik újra az áldozatok csalódottságát, felháborodását, dühét, és válaszolnak a szokásos kérdésre: kétszer fizessem vissza ugyanazt a hitelt?

 

Hogy pontosan mekkora összegű terhelés jut egy-egy ingatlanra, csak akkor derül ki, ha sikerül megválasztani az új közös képviselőt, számvizsgáló bizottságot, akik aztán feltárják, mekkora a tartozás összege, és abból mennyi esik egy-egy lakásra. Mert olyan tulajdonos is akad, aki például önerőből oldotta meg az ablakcserét, neki nem kellene törlesztenie az erre felvett kölcsönt.

 

Fontos a tulajdonosi közösségek valós pénzügyi helyzetének a tisztázása, de ennél is fontosabb, hogy minél előbb rendelkezzenek a bankszámlák kezelése feletti jogról – hangsúlyozta Pimperné Talló Éva. Minden pénzintézetet meg kell keresniük, amellyel a társasház kapcsolatban állt, és visszamenőleg ellenőrizniük kell a számlaforgalmakat. Csak így derülhet ki, hogy valójában merre és mennyi pénz folyt el a tulajdonosok tudta nélkül.

 

A Gesztenyés 15-19. közgyűlése Selmeczy Líviát bízta meg a nem éppen hálás feladattal, hogy lássa el a lerabolt ház közös képviseletét, és megválasztották a háromfős számvizsgáló bizottságot is. Az új közös képviselő eddig három olyan társasházat vállalt át, amiket korábban Hart Andrea kezelt. Mint mondta, ugyanazokkal a visszásságokkal és trükkökkel szembesült mindenhol, a különbség csak az összegekben van. A lakóközösségek természetesen nemcsak a korábbi közös képviselő felmentéséről, hanem a rendőrségi feljelentésről is döntöttek. Selmeczy Lívia szerint azok a társtulajdonosok, akik nincsenek tisztában a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, teljesen ki vannak szolgáltatva a közös képviselőnek. Óriási a probléma, ami ebből fakadt, de rendbe kell tenni a társasházakat.

 

Forrás: Hírtükör Online